2009. június 8., hétfő

Helyzet nincs

Az élet kegyetlenül, a legapróbb dolgokon át adja a jelzést, hogy felnövünk. Reggel, rövidnadrág, egyenesen a szárítóról. Este, egy teljesen átlagos méretű csokifolt, ami néhány évvel ezelőtt fel se tűnt volna - "A fenébe, pedig most mostam ki..." Elkeserítő és egyben magával ragadó.
Ilyenfajta kulináris élvezetre vágyom: Lindt - áfonyás-levendulás keserűcsokoládé, szegfűszeges cigaretta. Helyette megadatott a vizsga, a pánik, az elnyomottság. De nem nyígok, tűröm az életemet, már úgysem tart sokáig. Mármint a viszgaidőszak.

Nincsenek megjegyzések: