Üdv, emberiség. Holnaptól semmi közöm nem lesz a Földes Ferenc Gimnáziumhoz. Egy kicsit felfoghatatlan, egy kicsit groteszk, de nagyon jó érzés. Igaz, addig még le kell tennem egy történelem és egy számítástechnika szóbeli érettségit, de a viszonylag sikeres magyar emelt vizsgáim után engem ugyan már nem érdekelnek az ilyen dolgok. A lelkiismeretemet viszont igen, így szinte képtelen vagyok bármit is csinálni. Csak ülök és merengek a hülye tételek felett. A töri még hagyján, elvileg rengeteg forrást adnak, és mivel van egy kis sütnivalóm, majd főzök valami jót. Az infó pedig mindenképpen hármas, elég megszólalnom, és valószínűleg a tizenötpercesre beosztott feleletem is csak egy remek bevezetőmondatból fog állni, aminek nyilván semmi köze nem lesz a feladathoz.
Na most tegyetek úgy, mintha ezek az információk tényleg kiváltottak volna az emberi lélekből valami reakciót. Megrökönyödést, ámulatot, félelmet, agressziót, boldogságot, békét, vagy egy kis áhítatot. Feladom, nekem se megy. Hogy mégis csempésszek valami magasabb rendűnek látszót ebbe a fantasztikus bejegyzésembe, íme egy idézet:
"... sosem halunk meg
csak játékból néha eltemetnek
úgy nézem nem is rossz ez így
túl minden gondon
ez az ország él míg hordót gurít
és így jár az ősök nyomdokán..."
/Eleven Hold/
Na most tegyetek úgy, mintha ezek az információk tényleg kiváltottak volna az emberi lélekből valami reakciót. Megrökönyödést, ámulatot, félelmet, agressziót, boldogságot, békét, vagy egy kis áhítatot. Feladom, nekem se megy. Hogy mégis csempésszek valami magasabb rendűnek látszót ebbe a fantasztikus bejegyzésembe, íme egy idézet:
"... sosem halunk meg
csak játékból néha eltemetnek
úgy nézem nem is rossz ez így
túl minden gondon
ez az ország él míg hordót gurít
és így jár az ősök nyomdokán..."
/Eleven Hold/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése