Változás szele söpört a szobámban

Változtatni nem könnyű, azt hiszem, ez már tudományosan is bebizonyított tény. Pláne nem akkor, ha az ember egyik napról a másikra szeretné a változást. Az új év közeledtével én is megéreztem a tettek mezejének hívogató illatát, de korántsem akartam holmi fogadalmakba bonyolódni. Csak álltam a szobám közepén, és arra gondoltam, azelőtt, hogy magammal foglalkoznék, jó lenne a dolgot a környezetemmel kezdeni. Először egy tibeti vagy indiai kiruccanás jutott eszembe... Pénz híján persze előjött a hegyes-Mohamedes szituáció: ha én nem mehetek külföldre, hogy megérintsen egy ilyen út harmonikus nyugalma, hát majd csinálok én a saját szobámban olyan változásokat, hogy csak na. Itt fontos megjegyeznem, hogy az én szobám egy eléggé speciális eset dekoráció terén. A falamon szabad felület alig fellelhető, ugyanis a fényképek, rajzok, poszterek, újságkivágások, faliképek régen átvették az uralmat. A szoba belsejében rengeteg tárgy, a sörgyűjteményem, csokoládésdobozok, figurák, plüssjátékok, cédétokok, könyvek, újságok, haszontalan apróságok mindenütt. Megannyi emlék, élmény, hangulat összepréselve egy icipici helyen. Így leírva talán megérthető, mennyire nyomasztó is volt már ez a sok holmi. Volt, bizony, ezt az egészet már múlt időbe tehetem. Az esemény néhány fénykép levételével kezdődött. Aztán a gardróbba került egy hatalmas bőröndnyi tárgy, és a szemetesbe is egy hasonló mennyiségű adag. És a falak. Azok mégsem maradhatnak üresen. Eldöntöttem tehát, hogy mintát festek rájuk, és az ötletet olyan hamar követte a tett, hogy még most is megütközik a tekintetem, ha véletlenül az ajtóm felé téved. A képen látható az első alkotásom. Mert bizony, ennek még nincs vége:D

De van itt minden a lelki béke érdekében. Kősólámpa, füstölők, illóolajok, gyertyák, mécsesek, a sörgyűjtemény, amiről képtelen voltam lemondani és persze a barátaim fényképei, amik a legnagyobb pozitív energia hordozói:)

(Na jó, nem valami nagy ez a gyűjtemény. De olyan szééép...:))